Az üvegműves szakoktatás iskolánkban háromnegyed évszázada, 1933-ban indult, amikor ifj. Veress Zoltán esti műüvegipari tanfolyamot szervezett a Székesfővárosi Iparrajziskolában. (Ő a hazai szabadalmaztatású fátyolkristály feltalálója.) A nappali tagozatos oktatást 1952-ben Báthory Júlia Munkácsy-díjas, többszörösen kitüntetett iparművésznő indította el. (Neki köszönhető a homokfúvás bevezetése 1958-ban és a huta megépíttetése 1963-ban.)

Az üvegműves szakma tanításának elsődleges célja, lényege az üveg szépségének, anyagszerűségének, fényáteresztő és fényvisszaverő képességének, megmunkálhatóságának megismertetése a diákokkal. Szakosztályunkon a hagyományos mesterségbeli tapasztalatok átadása saját tervezésű munkák megvalósításán keresztül történik. Pedagógiai „ars poeticánk” szerint az anyag szeretete, a vele való alapos munka megbecsülése és a képzelet szárnyalása nélkül nincs művészet.

A képzés szakmai programja elsősorban a képességek fejlesztésére és a gyakorlati tapasztalat megszerzésére irányul. A diákok a foglalkozások során megismerik az üveganyag sajátos nyelvezetét, feldolgozásának, formaalakításának régi és új műfajait és azok alkalmazási területeit. Az üveg alakíthatóságának sokszínűsége és a vizuális kifejezések gazdag eszköztára lehetővé teszi számukra saját elképzeléseik megvalósítását a tervezés, a feldolgozás és az alkalmazás valamennyi területén – legyen szó akár öblösüvegről, akár síküvegről.

Az első évfolyamon (9. osztály) a diákok csiszolási alapismereteket tanulnak, illetve a homokfúvás elméletével és gyakorlatával ismerkednek, a hutában pedig az öblösüveg formázási lehetőségeit tanulmányozzák alapfokon. A 10. osztályban a térbeli gondolkodás fejlesztése a legfontosabb képzési cél. Ezen az évfolyamon a gyerekek a felületi megmunkálás és a mintaszerkesztés gyakorlása mellett a hutában továbbra is a hagyományos öblösüveg-formázás lehetőségeivel ismerkednek. A harmadik évfolyamon (11. osztály) tanulóink a hagyományos ólmozott üveggel kapcsolatos alapismereteket sajátítják el (képalkotás, képkivágás és rekonstrukció – festés, karton-sablon készítés, szabás, fóliázás, ólmozás, forrasztás), a hutában pedig saját tervezésű (egyedi és sokszorosított jellegű) formák és felületek kialakításával foglalkoznak. A negyedik évfolyamon (12. osztály) különböző rendeltetésű formákat, formacsaládokat, szetteket (pl. asztali készleteket) készítenek a diákok, továbbá szabványosítási- és design-alapismereteket tanulnak. Az ötödik, ún. „szakképzési” évfolyam (13. osztály) első félévében a fő feladat az építészeti üveg célirányos alkalmazása síkban és térben – kreatív megoldások és bemutatásuk által. A második félévben a végzős diákok az egyénre szabott érettségi feladataikat készítik el.

A tanulók a gyakorlati képzés mellett szakelméletet és szaktörténetet is tanulnak. Ezek szerepe egyfajta útmutatás, amely gazdagítja látásmódjukat, segíti őket az elmúlt korok művészetének stílusjegyeinek felismerésében és alkalmazásában, továbbá összehasonlítási alapot nyújt egyéni törekvéseik stílusformáló szándékában.

Szakosztályunk felszereltsége megfelel a szakképzés sajátos igényeinek. A tanteremben korongos gépek, gravírozó gép és elektromos kemence; a homokfúvó helyiségben homokfúvó berendezés, továbbá síkcsiszoló és vágógép; a huta anyagelőkészítő helyiségében elektromos kemencék; ugyanott az üvegolvasztó és kidolgozó helyiségben pedig gázfűtéses fazekas kemence, valamint hűtőkamrák és pattintógép áll a tanulók rendelkezésére.

Diákjaink iskolánkban szerzett alapképzettsége, szakosztályunkon elsajátított technikai jártassága lehetővé teszi számukra a különböző korokban kialakult technikai, technológiai jellemzők általános és egyedi stíluselemeinek, funkcióinak felismerését, újragondolását és hasznosítását. Érettségi után a legtöbben közülük a művészeti egyetemeken (pl. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanulnak tovább, mások egyéni vállalkozók alkalmazásában helyezkednek el, megint mások önálló alkotóként működnek tovább.

Az üvegműves szakosztály egykori és jelenlegi tanári kara időrendben
(a jelenleg is tanító tanárok nevei vastag betűvel szedve):

ifj. Veress Zoltán üvegtechnikus, szakoktató (1933 – 1936);
Janschi Béla középiskolai rajztanár, szakvezető (1936 – 1942);
Szabó Gyula üvegcsiszoló mester, szakvezető (1938 – 1963);
Gölner Miklós festőművész, rajztanár, szakvezető (1948 – 1952);
Báthory Júlia Munkácsy-díjas iparművésznő (1952 – 1970);
Urbán Ferenc üvegcsiszoló, iparművész, szakoktató (1955 – 1985);
Márton István technológia óraadó tanár (1958 – 1959);
Mikszárdi István vegyészmérnök, technológia óraadó tanár (1959 – 1962);
Deák Mihály vegyészmérnök, technológia óraadó tanár, hutai szaktanácsadó (1964 – 1986);
Tatár Miksa üvegfestő mester, szakköri óraadó (1967 – 1968);
Vida Zsuzsanna (1944) Ferenczy Noémi-díjas iparművész, szaktanár,(1969-2011) szakosztályvezető (-2009);
Szabó István üvegfestő mester, szakköri óraadó (1970 - ?);
Turák Károly /üvegcsiszoló/, szakoktató (1974 – 2000);
Sigmond Géza Munkácsy-díjas iparművész, szaktanár (1984 – 1985);
Buczkó György Munkácsy-díjas iparművész, szaktanár (1984 – 1997);
Tasnádiné Marik Klára művészettörténész, szaktörténeti óraadó tanár (1985 – 1987);
Polyák János Ferenczy Noémi-díjas iparművész, az esti tagozat szaktanára (1994 – 1997);
Pattantyús Gergely iparművész, szaktanár (1999 – 2000);
Borkovics Péter (1971) Ferenczy Noémi-díjas iparművész, szaktanár (1997-től);
Bihari Kristóf (1974) iparművész, szaktanár (2000-től), szakosztályvezető (2009-től)
Sipos Balázs szaktanár (2009 – 2012)
Kecskés Krisztina művésztanár (2011-től)| honlap »»

Néhányan az üvegműves szakon végzett, azóta művészi- szakmai hírnevet szerzett egykori diákjaink közül
(a teljesség igénye nélkül):

Szalainé Deák Piroska, iparművész;
L. Szabó Erzsébet, Munkácsy-díjas iparművész;
Kékesiné Sipos Judit, üvegtervező művész (Parádi Üveggyár);
Ureschné Lőrincz Éva, üvegtervező művész (Tokodi Üveggyár);
Vadászné Német Magda, üvegtervező művész (Ajka Kristály);
Gózonné Varga Márta, iparművész, üvegfestő;
Dárday Nikolett, Ferenczy-díjas üvegtervező iparművész, volt főiskolai tanár;
Lecjaks Mária, üvegtervező iparművész (Parád, Salgótarján);
N. Hamza Erzsébet, üvegtervező művész (Parádi Üveggyár);
Katona Erzsébet, üvegtervező művész (Ferunion);
Andráska József, üvegtervező iparművész, grafikus;
Erdei Sándor, Ferenczy-díjas iparművész (Salgótarjáni Öblösüveggyár);
Házi Tibor, Ferenczy-díjas üvegtervező iparművész;
Rénes György, üvegtervező iparművész (Parádi Üveggyár, Üvegipari Művek művészeti vezetője);
Suháné Somkuti Katalin, üvegtervező művész (Salgótarjáni Öblösüveggyár);
Csere Ilona, üvegtervező iparművész (Ajka Kristály);
Fábry János, üvegtervező művész (Ajka Kristály);
Horányi Ágnes, üvegtervező iparművész (Tokodi Üveggyár, Üvegipari Kutató Intézet, volt főiskolai tanár);
Sigmond Géza, Munkácsy-díjas iparművész;
Tamási Gabriella, üvegtervező iparművész, (Ajka Kristály);
Szilágyi András, iparművész (Üvegipari Művek művészeti vezetője);
Joannidu Tomai, iparművész;
Szilcz Mariann, üvegtervező iparművész (Salgótarjáni Öblösüveggyár, középiskolai szaktanár);
Szmetana Ágnes, Ferenczy-díjas iparművész; Balogh Eleonóra Ferenczy-díjas iparművész;
Lukácsi László, iparművész;
Bartus Ágnes, iparművész;
Koplányi Éva, üvegtervező iparművész (Tokodi Üveggyár);
Mezősi Eszter, üvegtervező iparművész (Vásárosnamény);
Tatár Dóra, üvegfestő mester;
Ónódi Béla, üvegfestő mester;
Polyák János, Ferenczy-díjas üvegtervező iparművész, egyetemi tanár;
Darabos Anita, üvegtervező iparművész;
Pattantyús Gergely, üvegtervező iparművész, egyetemi tanár;
Fekete Zsuzsanna, üvegtervező iparművész;
Bodnár Bernadett, üvegtervező iparművész (Parád, Salgótarján);
és még sokan mások ...

Az Iskolánkban folyó szakképzés támogatása »»

Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
1093 Budapest, Török Pál u. 1. | Telefon: 217-6833, 217-5180; Fax: 217-5180 | info@kiskepzo.hu
© 2007–2014