szobrász szakosztály
Iskolánk jogelődeiben, a budai- és a pesti Rajzoló Iskolákban 1870-ben kezdték el a rajzolás mellett a mintázást is tanítani, Alexy Károly szobrászművész vezetésével. Önálló szakosztályunk – amely 1946-ban a Szépműves Líceum agyagműves szakosztályaként alakult meg – a díszítő festő- és a grafika szak mellett a harmadik, kimondottan képzőművészeti jellegű szak iskolánkban. Ezen a területen a diákjaink szobrok, kisplasztikák, érmek, domborművek tanulmány-szintű és önálló műalkotás-szintű létrehozásán fáradoznak. Tevékenységünk ugyanakkor az iparművészethez is kapcsolódik annyiban, hogy a tantervünk kisebbik részét díszítőszobrászati feladatok teszik ki. Ebben a vonatkozásban épületek külső és belső plasztikus díszítő elemeinek (stukkó díszek, párkányok, dekoratív szobor-elemek) kialakításával, illetve az ezekhez kapcsolódó sokszorosító eljárások, technikák alapfokú elsajátításával foglalkozunk elméleti és gyakorlati szinten.
Tanulóink öt-nyolc fős szakmai csoportokban, egyszerű, játékos feladatokon keresztül kezdik az ismerkedést a plasztikai gondolkodásmóddal és nyelvvel. Az itt töltött öt évben folyamatosan végeznek modell utáni tanulmánymintázást, ezzel párhuzamosan pedig önálló, kreativitást fejlesztő feladatokat oldanak meg.
A gyakorlati képzés keretében az első évfolyamon (9. osztály) a diákok egyszerűbb természeti formákat vizsgálnak, ókori éremmásolatokat készítenek, megismerik a mintázás, az agyagégetés, gipszöntés technikáit. Második évben (10. osztály) állatkerti vázlatok alapján kisplasztikákat, érmeket és domborműveket készítenek állatokról, és a legsikerültebb munkákat bronzba öntik, majd cizellálják. A harmadik év (11. osztály) programja az emberi portré különböző szempontok szerinti feldolgozása, negyedik évben (12. osztály) pedig az emberi figurával foglakoznak. Az ötödik, ún. szakképzési évben (13. osztály) komplex, szintetizáló feladataik vannak, illetve a szakmai érettségi munkáikat készítik el.
Az elméleti oktatás keretében szakelmélet és szaktörténet tanításával is foglalkozunk. A szakelmélet órákon a diákok a felhasznált anyagok és szobrászati eljárások fizikai, kémiai és technológiai ismereteit sajátítják el. A szaktörténet anyaga nagyrészt egybeesik a művészettörténet tantárgy szobrászati tananyagával, a mi célunk tehát ennek kiegészítése speciális szakmatörténeti és technikatörténeti ismeretekkel.
A képzési célokról vallott tanári „ars poeticánk” szerint diákjaink majdani érett, önálló alkotótevékenységének feltétele, hogy – a fogalmi gondolkodás, a beszéd elsajátításához hasonlóan – minél jobban „megértsék” a plasztikai fogalmakat és „beszéljék” a plasztika nyelvét. Mi arra törekszünk, hogy lehetőleg személyes élmények és önálló problémamegoldások útján szerezzék meg azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek birtokában később magabiztosan és eredményesen „kommunikálhatnak” a művészi önkifejezés e sajátos nyelvén. Nevelési célunk egy magasabb minőségű szemléletmód és az elmélyült, reális önismeret kialakulásának elősegítése tanulóinknál. Mindezt a vizuális nevelés egyedülálló lehetőségeinek felhasználásával kívánjuk elérni. Így kibonthatók és realizálhatók a gyerekekben levő szellemi, lelki és fizikai képességek, amelyek a művészi lét, a valódi alkotói attitűd és értékteremtő kreativitás elengedhetetlen alapkövetelményét jelentik.
A szobrász szakosztály három jól felszerelt műteremből áll: a mintázó műteremből (a szükséges mintázó állványokkal, forgó modell-állvánnyal és megfelelő megvilágítással), a gipszöntő műhelyből (márvány asztalokkal és kéziszerszámokkal) és a bronzöntő műhelyből (elektromos égetőkemencével, olvasztó kohóval és öntő eszközökkel).
A szobrász szakon végzett diákok általában művészeti egyetemeken folytatják tanulmányaikat, jellemzően a szobrász és formatervező szakokon, vagy a szobrász-restaurátor szakon. Nem ritka, hogy építész, belsőépítész pályára, vagy a tudományegyetemek művészettörténeti és egyéb bölcsészeti szakjaira felvételiznek. Aki nem kívánja tanulmányait felsőfokú intézményben folytatni, az elhelyezkedhet díszítőszobrászati kivitelező műhelyekben, esetleg színházi vagy filmgyári díszletszobrászként, illetve bármilyen más kivitelezői területen, amely mintázó-tudást igényel.
