festő szakosztály
Iskolánkban a festő szakképzés kettős célú: egyrészt a szakma gyakorlásához kellő technikai ismereteket adja át, illetve a szükséges készségeket alakítja ki a tanulókban, másrészt a művek létrehozásához nélkülözhetetlen alkotói módszereket, a festészet művészi kifejező eszközeit ismerteti meg velük. Más szavakkal: egyformán megalapozza a díszítő festői, a restaurátori és az autonóm képzőművészeti pályára készülők szakmai ismereteit azáltal, hogy a különböző hagyományos murális és táblaképfestészeti technikák megtanítása mellett az önálló képalkotó és tervező készségeket is fejleszti. Az öt éves képzés célja tehát az, hogy középfokú mesterségbeli tudás birtokában a tanulók képesek legyenek önállóan festészeti feladatokat megoldani, művészi szándékú terveket készíteni, illetve azokat kivitelezni. A szakosztály tanárai a mesterségbeli tudás átadásán túl feladatuknak tekintik azt is, hogy a növendékeiket vizuálisan képzett, szellemileg nyitott, tág horizontú, eredeti gondolkodású alkotó emberekké neveljék.
A gyakorlati képzés során az első évfolyam (9. osztály) növendékei a képi kifejezés lehetőségeit, különböző módszereit, technikáit sajátítják el, elsősorban akvarell, tempera, tojástempera technikával, látványszerűen. A második évfolyamon (10. osztály) a képalkotás más módjait (kollázs, vegyes technika, fotogram, fotó) is kipróbálják a tanulók, önálló kompozíciós feladatokon keresztül, illetve kisebb murális feladatokat is megoldanak (secco, freskó, mozaik, színes üvegablak). A harmadik évfolyam (11. osztály) programjában már táblaképfestészeti feladatok is szerepelnek (portré és emberi alak festése modell után, akril és olajfestészeti technikával), miközben tovább folytatódik a murális technikák elsajátítása. A negyedik és az ötödik évfolyamon (12–13. osztály) a diákjaink személyes, továbbtanulási szándékaiknak megfelelő feladatokat kapnak. Ezek általában egy-egy témát, problémakört dolgoznak fel festészeti eszközökkel.
Szakosztályunkon – a gyakorlati képzés mellett – szakelméleti és szaktörténeti oktatás is folyik. Ennek célja, hogy a diákok képessé váljanak a művészi kifejezőeszközök tudatos alkalmazására, a festészet történeti és jelenkori tanulságainak hasznosítására, a művészi alkotások elemzésére, illetve saját véleményük és elképzeléseik szabatos megfogalmazására.
Növendékeink a szakmai érettségi képesítő vizsga letétele után leggyakrabban a következő felsőoktatási intézményekbe szoktak felvételt nyerni: Magyar Képzőművészeti Egyetem (festő, festő-restaurátor, intermédia és látványtervező szakok); Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (vizuális kommunikáció, animáció, látványtervező szakok); Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara (festő szak); tanár- és tanítóképző főiskolák (Szombathely, Győr, Kaposvár, Szeged, Eger, Nyíregyháza, Debrecen, Sárospatak, Budapest). Akik nem tanulnak tovább, azok főleg díszítő festőként és dekoratőrként helyezkednek el különböző cégeknél.