Bútorműves szakosztály

A bútorműves ismeri a különböző történeti korokra lebontott bútorkészítési technológiákat, az alkalmazott anyagokat és eszközöket, valamint a történelmi- és művészettörténeti vonatkozásokat, amelyek alapján kormeghatározásra is képes. Ismeri és alkalmazza a bútorkészítés kézi és gépi szerszámait. Képes egyedi tervezési és kivitelezési feladatok ellátására, továbbá az ehhez kapcsolódó tervdokumentációk, műhely- és szakrajzok, térábrázolások elkészítésére. Jártas a bútorkészítéshez kapcsolódó más szakterületek berkeiben is (pl. faszobrászat, aranyozás, intarziakészítés, zár- és veretismeret ill. készítés, stb.). Szakmai felkészültsége alkalmassá teszi korabeli bútorok restaurálására, konzerválására az érvényben levő etikai szabályok szerint. Iparművészeti szakosztályunkon a „bútorvilágban” való jártasság megszerzéséhez, a szakismeretek magas szintű elsajátításához segítjük hozzá az érdeklődő fiatalokat.

Képzési célunk, hogy a tanulók szerezzenek jártasságot egyedi bútorok tervezésében, kivitelezésében és biztonsággal tudják alkalmazni asztalos gyakorlati és elméleti ismereteiket – tehetségük függvényében minél nagyobb hangsúlyt adva a kézműves jelleg érvényesülésének. Igyekszünk továbbá a korabeli és modern enteriőr rajzban, makettben és számítógépen történő megjelenítésének képességét minél inkább kifejleszteni a diákokban és törekszünk arra is, hogy a megtervezett, síkban megfogalmazott tárgyak térbeli ábrázolása terén (axonometria, perspektíva) minél nagyobb jártasságra tegyenek szert. Fontos célunk a diákok szín- és arányérzékének fejlesztése is a különböző színezési technikák, illetve az általános bútorméretezési és ergonómiai szabályok alapos megismerése által.

Ötéves képzési programunkban az alapfaladatok elvégzése, a fából készült bútorok gyakorlati kivitelezése és az ehhez nélkülözhetetlen elméleti tudnivalók megtanulása mellett – kiegészítő feladatként – helyet kap még az intarziakészítés, illetve a faszobrászat alapjaival való megismerkedés is. A 9. évfolyamon mindenekelőtt az asztalos alapismeretek elsajátítása: a kéziszerszámok magabiztos használata a képzési cél. A 10. és 11. évfolyamon az önálló bútortervezés és kivitelezés, illetve enteriőr tervezése és makettben történő megjelenítése a fő feladat. A 12. és 13. évfolyamon lehetőség nyílik mindezek mellett a bútorrestaurálás titkainak megismerésére. (A gyakorlati oktatás menetéhez végig szorosan kapcsolódik a műhelyrajz illetve a felmérési rajz készítése, továbbá a tárgyak axonometrikus ábrázolási rendszerben történő megjelenítése.) A képzés folyamán alkalom nyílik a különböző egyéni, szakmai érdeklődésre épülő oktatásra aszerint, hogy a tanuló melyik oktatási, illetve felsőoktatási intézményben kívánja folytatni a tanulmányait.

Az elméleti oktatás keretén belül a tanulóink első lépésben anyagismereti, szerszám- és gépismereti, technológiai és tervezési (esetenként számítógépes tervezési) ismereteket, később pedig bútortörténeti, restaurálás-elméleti és restaurálás-etikai ismereteket szereznek.

Nevelési céljaink között kiemelt helyen szerepel a jó közösség kialakítása, a közös munkavégzés alkalmával a kreatív együttgondolkodásra szoktatás annak érdekében, hogy az egyéni feladatok végzése során a tanulók egymást is segítsék. Munkaeszközeiket a diákok kötelesek számon- és karbantartani, a felhasználásra kerülő anyagokat pedig alaposan megismerni és a munkadarab elkészítéséhez szükséges mennyiségüket pontosan meghatározni. Mindez a munkaeszközök és a felhasznált anyagok tiszteletére neveli őket.

Több mint 400 négyzetméteres alapterületű szakosztályunk – ahol évfolyamonként 6-7 tanulót tudunk foglalkoztatni – magában rejti a (számítógépekkel is felszerelt) rajztermet, a 7+4 gyalupaddal és az ipari műemléknek számító, 19. század végi (működő) présgéppel rendelkező tanműhelyt, az intarziakészítésnek helyet adó galériát, továbbá az alagsorban található gépműhelyt, faraktárt, enyvező- és felületkezelő műhelyeket.

Végzős diákjaink számára a szakmai (érettségi képesítő) vizsga letétele után lehetőség van szakirányú mestervizsga megszerzésére az arra jogosult középfokú oktatási intézményben. Ennek birtokában lehetséges az önálló munkavállalás adószámmal rendelkező szakirányú vállalkozóként. Amennyiben a végzett tanuló bővíteni akarja szakmai ismereteit, megteheti azt az érettségi utáni kétéves képzéseket meghirdető oktatási intézményekben.

Diákjaink továbbtanulási lehetőségei között első helyen szerepelnek a következő hazai egyetemek: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem (a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem jogutódja), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kaposvári Egyetem (Művészeti Főiskolai Kar), stb. Okleveles bútorrestaurátor-képzést jelenleg a Magyar Képzőművészeti egyetem folytat, amelynek felvételi követelménye a sikeres alap- és középfokú restaurátor-tanfolyam elvégzése, amelyre szintén a Magyar Képzőművészeti Egyetemen lehet jelentkezni.

A bútorműves szakosztály egykori és jelenlegi tanári kara időrendben
(a jelenleg is tanító tanárok nevei vastag betűvel szedve):

Bossányi József építészmérnök (1911 – 1947);
Kauser Andor építészmérnök (1911 – 1947);
Devecska Ferenc belsőépítész, „faipari” szakosztályvezető (1924 – 1947);
Limbay János „faipari” szakoktató (? – 1947);
Fáklya (Feinbacher) József „faipari” szakoktató (? – 1948);
Pesty Ernő mérnök-tanár (1938 – 1950);
Csavlek András építészmérnök, „faipari” szakosztályvezető (1946 – 1948);
Dilszky Aurél „faipari” szakoktató (1946 – 1950);
Kaszó Kálmán „faipari” szakoktató (1947 – 1951);
Perlaky Lőrinc műbútorasztalos, szakoktató (1949 – 1957; 1958 – 1968);
Babák Sándor faipari mérnök, szakosztályvezető (1951 – 1973);
Tóth Mátyás bútorműves szakoktató (1952 – 1965);
Eivök László intarziakészítő mester, szakoktató (1956 – 1968);
Csajághy Rezső festőművész, szakoktató (1969 – 2005);
Megyesi Sándor szakoktató, a „bútorműves” szakosztály vezetője (1969 – 2007);
Varga Sándor bútorrestaurátor művész, szaktanár, szakosztályvezető (1997 -);
Kutasi Miklós belsőépítő művész, szaktanár (2004 -);
Tóta József építész, tervezőművész, szaktanár (2007 -).