Kiindulópontom a fantázia lények voltak. Az ókori kentaur szobrokat és khimaira szobrokat illetve a középkori aqvamaniléket vettem alapul. Az volt a célom, hogy ezeknek a tulajdonságait plasztikailag átírjam és megjelenítsem egy játékban. Eszembe jutott, hogy a sakk bábuk is tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért ezeket a saját fantáziám szerint alakítottam át. Az első a gyalog volt, amit szirénné alakítottam át, azért mert ezek is többen voltak és amíg a játékos a vezérre figyel ezek nagy zavart tudnak kelteni pont úgy, mint a szirének a hangjukkal. A bástya a sakkban a vezér után a legerősebb, tehát a bástya az egyik nehéztiszt, ezért a Minótauroszt választottam, mert ő is erős és őt a labirintusba rejtették, ahol nem tud átlósan lépni csak egyenesen, jobbra, balra és hátra pont úgy, mint a sakkban a bástya. A huszár lett a pegazus, mivel az is ló alakot jelöl és a gyalogon kívül a huszár az egyetlen figura, amelyikkel már az első lépésben léphetünk, azért mert több mezőt is átugorhat és a pegazus át is repülhet felettük. A futót kentaurként ábrázoltam, mert sok kentaur szobrot íjjal ábrázoltak és ha kilövünk egy nyílvesszőt az hosszú távot tesz meg. A sakkban a leghosszabb távot átlósan lehet megtenni és a futó is csak így tud lépni. A királynő a khimaira-ra hasonlít leginkább , mert egy nőstény szörny alakot ábrázol, valamint a kiráynő több tulajdonsággal rendelkezik, ő az L alakot leszámítva bárhogy tud lépni, ezért rá a sokarcúság jellemző. Ezt én jelenítettem meg, hogy az arca egyik fele oroszlán fej, a másik pedig kecske és hátul egy kígyó a farka. Végül a király lett a griff, mert ez a lény sas és oroszlán keveréke, ezek az állatok pedig hatalmi szimbólumokat jelölnek. Ezeket a szobrokat agyagból mintáztam utána pedig kiégettem őket.