A Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

Mi jellemezheti egy több mint 230 éves iskola pedagógiai elveit és céljait a XXI. század elején? Az, ami mindig is a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola sajátja volt: állandóság és változás, hagyományőrzés és korszerűség, értékőrzés és értékteremtés. Megfelelni a kor követelményeinek, s közben őrizni mindazt, ami a Kisképzőt Kisképzővé tette, teszi.

"A középiskolának az a czélja, hogy egyrészről általános műveltséget adjon, tanít tehát humánus tárgyakat és reáliákat egyaránt. De nem kevésbé fontos, hogy állandó, rendszeres munkára szoktassa tanítványait s vérükbe oltsa a becsületes, kitartó munkát. Nem lesz szüksége mindenkinek minden egyes tudományos rendszerre, de mindennek - sokszor verejtékkel való - megtanulása élesíti az elmét, növeli a látókört és edzi az akaratot. Az életben lépten-nyomon akad olyan munka, melyhez nem fűlik a fogunk, de el kell végeznünk, - s milyen előnyben lesz a középiskolában begyakorlott akaratú, edzett férfiú a felett, ki szüntelenü1 kibújt a kötelességteljesítés alól.”

A fenti a XIX. századból való, mai is időszerű nevelőtestületi állásfoglalás mellett, pedagógiai hitvallásunkat J. H. Aldrich a művészetről szóló szavai is tükrözik.

„A művészet olyan, mint a szerelem. Állandó vágy, ígéret és beteljesülés. A szerelem időtlen, minden életkorban kínál boldogságot.
De aki tizenévesen nem élte át a korlátnélküli őszinteség és a feltétel nélküli bizalom érzését, az sose fogja megtudni, hogy milyen az igazi szerelem.”